A GYIK m�sodik fele 

 Tartalom:

VII.	K�ldet�sek
VIII.	P�rbaj
IX.	Kl�nok
X.	F�rum
XI.	Sz�rnyelfog�s
XII.	Egy�b k�rd�sek

 VIII. P�rbaj

1. Mi az a p�rbaj?
>A p�rbaj sor�n azokkal a kalandoz�kkal m�rheted �ssze harci erõdet, akik veled azonos idõben j�tszanak, �s veled egy mezõn tart�zkodnak.

2. Mi az a h�rn�v?
>A h�rn�v annak a m�rt�ke, hogy mennyire vagy j� a harcban. K�zvetve mutatja, hogy h�ny szinttel vagy erõsebb egy �tlagos veled azonos szintû p�rbajoz�n�l.

3. Hogyan tudok kih�vni valakit p�rbajra?
> Azokat tudod kih�vni, akinek a neve mellett egy kis �k�l ikon jelenik meg.
> Igyekezz gyorsan kattintani, hiszen a kih�v�s csak akkor lesz sikeres, ha elõbb kattintasz, mint kiszemelt ellenfeled.

4. Mitõl f�gg, hogy kit tudok kih�vni p�rbajra?
>Azt, hogy kit tudsz kih�vni alapvetõen a te �s az ellenf�l h�rn�vpontjai hat�rozz�k meg. A veled azonos szintûek k�z�l azokat tudod kih�vni, akiknek a h�rneve legal�bb annyi mint a tied. Ha az egyikõtõk magasabb az �sszehasonl�t�skor a magasabb szintûh�z szintk�l�nbs�gszer 300 virtu�lis h�rn�vpontot kell hozz�adni.

5. Mik a Larkinori P�rbajk�dex alapvetõ szab�lyai?
> Nem h�vhatod ki k�tszer ugyanazt a kalandoz�t, hacsak nem h�vt�l ki k�zben h�rom m�sik kalandoz�t.
>Amennyiben ellenfeled �letpontja kevesebb maxim�lis �letpontj�hoz viszony�tva, mint a te hasonl� ar�nysz�mod, akkor hagyod gy�gyulni ellenfeledet, am�g �letpontja ugyanolyan sz�zal�kra nem n�vekszik, mint a tied. Csak akkor �rv�nyes, ha te vagy a kih�v�!
>Amennyiben ellenfeled var�zspontja kevesebb mint maxim�lis var�zspontjainak fele, akkor �tadsz neki egy extra manaitalt (ami a te k�szleteidbõl nem von�dik le), �s ennek hat�s�ra ellenfeled var�zspontjai a maxim�lis var�zspontjainak fel�re ugrik.
> Nem h�vhatsz ki egy kalandoz�t, ha az elõzõ p�r kattint�sa alatt fejezett be egy m�sik p�rbajt.
Nem illik Thord-Artinon p�rbajozni, fegyvertelen �s�karaktereket megt�madni, maximumn�l alacsonyabb �letponttal t�madni.

6. Mitõl f�gg mennyi idõnk�nt �thetek?
> Ezt a gyorsas�god, illetve az ellenfeled gyorsas�ga hat�rozza meg.
> A gyorsabbik p�rbajoz� mindig 10 m�sodpercenk�nt �thet.
>A lassabbik p�rbajoz� v�rakoz�si ideje att�l f�ggõen lesz hosszabb, min�l nagyon a k�l�nbs�g a gyorsas�ga, �s az ellenfele gyorsas�ga k�z�tt.

7. Mi az a kiv�r�sos taktika?
>Ha 10 m�sodpercenk�nt t�madhatsz, de nem �tsz, akkor �t�si lehetõs�geid felgy�lemlenek. �gy 30 m�sodperc ut�n t�madhatsz egybõl n�gyet.
>Ha max f�l�ti �letponttal kezditek a csat�t, akkor fegyverrel t�mad� ellenfeled addig nem v�mp�riz�lhat, am�g �letpontja maxim�lis al� nem cs�kken.
>Ha ellenfeled rendes idõk�z�nk�nt t�mad, te pedig csak akkor amikor egyszerre t�bb �t�s bevitel�vel meg tudod �lni az ellenfeledet, akkor megfosztod õt a v�mpiriz�l�s lehetõs�g�tõl.
> Ezt a m�dszert jelenleg leg�lisan alkalmazhatod a p�rbaj sor�n.

8. Mit jelent az, hogy az rossz idõj�r�s miatt a csata megszakadt?
>Mivel a j�t�kosok egyidõben tev�kenykedhetnek, a program n�ha elavult inform�ci�k alapj�n k�nytelen d�nteni. �gy elõfordulhat, hogy am�g te azt l�tod, hogy valakit sikeresen kih�vt�l, ellenfeled m�r valami eg�szen m�st csin�l. Ilyenkor kapod a fenti sz�veget.
> Ez az eset viszonylag ritk�n fordul elõ.

9. Hogyan tudom megbosszulni, ha zsebelnek vagy rabolnak tõlem?
> Ha zsebelnek vagy rabolnak tõled, a tettest k�vetheted. Minden l�p�sed ut�n ki�rtja a program, hogy merre tal�lod azt akit k�vetsz.
>Ha utol�red a tettest kih�vhatod, f�ggetlen�l att�l, hogy volt-e vele csat�d a k�zelm�ltban, illetve, hogy h�rneve �s szintje alapj�n kih�vhat� lenne-e norm�lis esetben.
> Ha elkapod a tolvajt aki zsebelt tõled, �s p�rbajban legyõzõd, elveheted az �sszes n�la l�võ p�nzt.
> Ha k�vetsz valakit �s k�zben ism�t lopnak tõled, az �jabb tettest nem tudod k�vetni.

10. Mit tehetek, hogy eltûnj�n a felirat, hogy kit k�vetek?
>A leg�rd�lõ menûbõl kiv�lasztva elfelejtheted, hogy kit �ld�z�l. Ezut�n az esetleges �jabb tetteseket k�vetheted, �s nem kapsz extra kattint�st is.

11. Mik azok a fokozatok?
> A fokozat hat�rozza meg m�s kalandoz�kkal, illetve a sz�rnyekkel szembeni mer�szs�gedet.
> M�s karakterek fokozat�ra k�vetkeztethetsz abb�l, hogy nev�k mekkora betûvel van ki�rva.
> A fokozatod a szerencs�d m�rt�k�ben befoly�solja mennyi sz�rnnyel tal�lkozol labirintusokon k�v�li v�ndorl�said sor�n.

12. Hogyan hatnak a fokozatok a kih�vhat�s�gra?
>A kem�ny fokozat 300, a f�lelmetes fokozat 600, az isten fokozat 3000 virtu�lis h�rn�vpontot jelent neked kih�vhat�s�g szempontj�b�l.
> P�ld�ul, ha fokozatod f�lelmetes, akkor kih�vhat egy veled egyenlõ szintû de 600-zal nagyobb h�rnevû, illetve egy veled azonos h�rnevû, de n�lad 2 szinttel erõsebb karakter is.
> A norm�l �s alatta l�võ fokozatok nem befoly�solj�k a kih�vhat�s�godat, csak a sz�rnygyakoris�got.

13. Hogyan hatnak a fokozatok a sz�rnygyakoris�gra?
> Norm�lt�l kem�nyig a fokozat n�veli a sz�rnnyel val� tal�lkoz�s es�ly�t.
> B�k�s fokozat eset�n a szerencs�d nem befoly�solja a sz�rnnyel val� tal�lkoz�s es�ly�t.
> F�l�nk fokozat eset�n a szerencs�d cs�kkenti a sz�rnnyel val� tal�lkoz�s es�ly�t.
> B�k�stõl elt�rõ fokozat eset�n az elt�r�s m�rt�ke a szerencs�tõl f�gg.

14. Mitõl f�gg, hogy mennyi h�rnevet kapok csata ut�n?
> A h�rn�vv�ltoz�st ugyanaz az �sszehasonl�t�s hat�rozza meg, mint a kih�vhat�s�got.
>Amennyiben virtu�lis h�rnevetek egyenlõ, a kapott illetve vesztett h�rn�v pont 50 lesz. Ha a gyõztesnek nagyobb volt a virtu�lis h�rneve, akkor 50-n�l kevesebb h�rnevet, de minimum 1-et nyer. Ha a gyõztesnek kisebb volt a virtu�lis h�rneve, akkor 50-n�l t�bb h�rnevet, de maximum 100-at nyer.
> A kapott �s vesztett h�rn�v mindig azonos.

15. Megtehetem, hogy a saj�t magas szintû karakteremet sokszor megverem duelben, hogy ezzel h�rnevet �s tapasztalati pontot gyûjtsek?
> Nem, ezt csal�snak tekintj�k, �s a karakter elkobz�s�val b�ntetj�k.

16. Hogyan tudok �zenni az ellenfelemnek csata k�zben?
> Az �zenetedet a jobboldalt levõ sz�vegmezõbe �rhatod be, �s a rendes t�mad�soddal k�ldheted el. Ha entert �tsz az �zeneted elveszik.


17. Van-e valamilyen megk�t�s a csata k�zbeni �zenetekre?
> Ne haszn�lj "cs�nya" szavakat, ker�ld a szitkoz�d�st. Nem kell haragudni a m�sikra, ez csak egy j�t�k. Amennyiben a s�rtett jelzi, hogy szitkoz�dsz, stb., megvonhat� az �zenetk�ld�si lehetõs�ged, karakterlapodon a „Modora nem szalonk�pes” felirat jelenik meg.

18. Milyen tev�kenys�gekn�l n� a h�rn�v?
>A nyertes p�rbajokn�l
>A sz�rnyek le�l�s��rt
>�s a k�ldet�sek teljes�t�s��rt

 IX. Kl�nok

1. Mik azok a kl�nok �s mire j�k?
>A kl�nok j�t�kosok olyan �rdekk�z�ss�ge, amelyre VI. Lorden kir�ly hivatalosan is az �ld�s�t adta. A kl�n tagjai l�nyegesen k�zvetlenebb m�don seg�thetik egym�st, mint a nem kl�ntagok.
>Minden kl�n �p�thet mag�nak kl�nh�zat, amelyet azt�n bõv�thet �s fejleszthet. A kl�nh�zban felh�zott �p�letekkel �s az azokban elv�llalt �s teljes�tett k�ldet�sekkel olyan lehetõs�gek birtok�ba juthatnak, amelyekhez nem kl�ntagok nem tudnak hozz�jutni.

2. Hol tudok kl�nba jelentkezni?
> A palot�ban tudsz jelentkezni kl�ntagnak a "CLANS" felirat� teremben. Amikor a kl�nnak m�r van saj�t kl�nh�za, akkor a kl�nh�z erre kijel�lt term�ben is lehet.

3. Mik a kl�nba l�p�s felt�telei?
> A kl�nba val� jelentkez�shez szabadnak kell lenned.
> A kl�nba val� jelentkez�skor nem lehetsz tagja m�sik kl�nnak, illetve nem v�rhatsz m�sik kl�nban felv�telre.
> Legal�bb 15 napja kil�pt�l az elõzõ kl�nodb�l (persze csak ha volt�l el�tte m�r kl�ntag). Ha ugyanabba a kl�nba akarsz visszal�pni, akkor 30 napnak kell eltelnie.
> A kl�nba val� jelentkez�shez legal�bb 20-dik szintûnek kell lenned.
>A kl�nba val� jelentkez�skor be kell fizetned a kl�np�nzt�rba tapasztalati szintedszer 5000 ez�st�t, amit akkor se kapsz vissza, ha bel�p�si k�relmedet elutas�tj�k vagy visszamondod a jelentkez�st.
> Ahhoz, hogy a jelentkez�sedet elfogadj�k, �rdemes elolvasni az adott kl�n szab�lyzat�t, illetve a kl�nhoz kapcsol�d� f�rumos t�mak�r�kben t�j�koz�dnod arr�l, hogy megfelelsz-e az adott kl�nnak a tagjaival szemben t�masztott k�vetelm�nyeknek.

4. Milyen elõny�ket jelent a kl�ntags�g?
> Egyr�szt a kl�nh�zban felh�zott �p�letek seg�thetik a j�t�kbeli fejlõd�st, m�sr�szt a kl�n misztikus �s m�gikus alap�t� k�ve (illetve ez�ltal maga a kl�nh�z) k�l�nb�zõ b�nuszokkal seg�ti a kl�n tagjait. Ezen k�v�l bizonyos �p�letek lehetõv� teszik speci�lis k�ldet�sek megold�s�t, amiktõl tov�bbi k�pess�geket vagy b�nuszokat kaphatsz.

5. Milyen h�tr�nyokkal j�r a kl�ntags�g?
>Az egyetlen h�tr�ny, hogy a k�l�nb�zõ k�ldet�sekben �s kl�nh�z fejleszt�sekben akt�van r�szt kell venni, mert az elmarad�k �s inakt�vak komolyan h�tr�ltatj�k a kl�n fejlõd�s�t.

6. Melyik kl�nt v�lasszam?
> A legjobb ha azt a kl�nt v�lasztod, ahol bar�taid is vannak.
> A legt�bb kl�n megjel�l egy fõ tev�kenys�gter�letet, ha m�s szempontod nincs ennek alapj�n �rdemes v�lasztani.

7. Lehet-e kl�nt v�ltani? Hogyan?
>Igen. Ha kl�ntags�god megszûnik jelentkezhetsz m�sik kl�nba - sõt adott esetben ugyanoda is. A tags�god megsz�nhet �gy is, ha kir�gnak, de �gy is, ha te hagyod el a kl�nt.
> Fontos!!! A kl�nb�l val� t�voz�s mindenk�ppen h�tr�nnyal j�r, �gy nagyon fontold meg, hogy melyik kl�nba l�psz be. A fenti ok miatt a kl�nvez�rek �s alvez�rek csak alapos indokkal r�ghatnak ki valakit a kl�nb�l! (Fontos, hogy a vez�r b�rmikor b�rkit kirughat indok n�lk�l is, csak ett�l nem lesz n�pszer�)
> A kil�p�s ut�n 15 napnak (visszal�p�s eset�n 30-nak) el kell telnie addig am�g megint jelentkezhetsz m�sik kl�nba.

8. Milyen k�vetkezm�nyekkel j�r a kl�n v�lt�s?
> Kl�n v�lt�skor a kl�npontjaidnak az extra r�sze elv�sz, csak az alap pontokat viszed tov�bb.
> �jra kell alkotnod a l�lekesszenci�t, mivel ezt az �j kl�nh�zadba is bele kell �p�tened. Az elhagyott kl�n alapk�ve ugyanis kiveti mag�b�l a hûtlenek lelk�nek darabj�t, �gy a man�gomb�dat - ami ezt tartalmazza - visszakapod.
>Az alap kl�npontok alapj�n kapsz fejleszt�si pontokat, amikbol automatikusan fel�p�thetsz �p�leteket �s teljes�thetsz extra k�ldet�seket an�lk�l, hogy megcsin�ln�d azokat. Minden egyes �p�t�s �s k�ldet�s teljes�t�s annyival cs�kkenti a fejleszt�si pontjaidat, mint amennyi kl�npontot (egy�ni plusz k�z�s) ad. A fejleszt�si pontok mennyis�ge az alap kl�npontjaid sz�ma m�nusz 100.

9. Mik a kl�nvez�r jogai?
> A kl�nvez�r felvehet, elk�ldhet illetve kir�ghat tagokat.
> A kl�nvez�r kinevezheti, �s lev�lthatja az alvez�reket.
> Ki�rhat szavaz�st.
> Menedzselheti a kl�nh�z �p�t�s�t, azaz õ v�lasztja ki a k�vetkezõ k�ldet�st, lemondhat k�ldet�seket �s k�szre jelentheti azt.
> Kiv�laszthatja a kl�n b�nuszokat.
> Tud �zenetet k�ldeni a tags�gnak vagy m�s kl�n vez�rkar�nak.
�zenet k�ld�shez egy tipp: A k�r�zenetnek a sz�veg�t m�sold be az itteni sz�vegdobozba: http://www.wocares.com/noquote.php . Ez ut�n jel�ld be a "Javascript (String.fromCharCode, unescape)"-t �s kattints a k�rd��v elk�ld�s�re. Ezt�n a kl�nh�zban ahol �rod a levelet, oda bem�solod �gy: "<script>document.write(String.fromCharCode("ide j�nnek a sz�mok"))</script>"
Egy p�lda: "<script>document.write(String.fromCharCode(69,122,250,116,116,97,108,32,115,105,107,101,114,252,108,116))</script>"

10. Mik az alvez�rek jogai?
> Az alvez�rek felvehetnek, elk�ldhetnek �s kir�ghatnak tagokat.
> Ki�rhatnak szavaz�st.
> Tud �zenetet k�ldeni a tags�gnak vagy m�s kl�n vez�rkar�nak.

11. Ki alap�that kl�nt?
> Kl�nt alak�that b�rmely elõfizetõs karakter, aki a kl�nba l�p�s felt�teleit kiel�g�ti.
> Az alap�t� automatikusan a kl�n vez�re lesz.

12. Mit jelent egy kl�n st�tusza?
> A kl�n akkor v�lik akt�vv�, ha tagl�tsz�ma el�ri a tizet. Ha 10 al� cs�kken a tags�g l�tsz�ma, akkor megint passz�vv� lesz.
> Csak az akt�v kl�nok tudnak kl�nk�ldet�seken dolgozni �s csak õk kapnak kl�nb�nuszokat.
>Ha egy kl�n ideiglenes passz�vv� v�lt, akkor, amikor megint akt�v lett, mindent ott folytathatnak, ahol abbahagyt�k, azaz az aktu�lis k�ldet�st nem kell �jrakezdeni�k.

13. Hogyan szûnhet meg egy kl�n?
> A kl�n megszûnik, ha minden tagja kil�p a kl�nb�l.
> A kl�nt feloszlathatj�k a fejlesztõk, ha a kl�n neve vagy szab�lyzata m�sok sz�m�ra zavar� sz�veget tartalmaz.

14. Mik azok a kl�npontok?
>A kl�npontok azt mutatj�k meg, hogy mennyit tett�l a kl�nod�rt. A kl�npontod mennyis�ge szabja meg a kl�non bel�li szintedet (azaz a kl�nszintedet).
> Sok minden�rt kaphatsz kl�npontot. J�r a kl�nh�z �p�t�s�rt, bõv�t�s�rt, �p�letek felh�z�s��rt �s fejleszt�s��rt, extra k�ldet�sek teljes�t�s��rt, ostrom�rt, stb.
>K�tf�le kl�npont van, alap �s extra. Alap kl�npontokat kapsz a kl�nh�z �p�t�s�rt �s bõv�t�s�rt, �p�letek felh�z�s��rt �s fejleszt�s��rt. Minden m�s�rt extra kl�npontokat kapsz. Az alap kl�npontokat kl�n v�lt�sakor is magaddal viszed, az extra kl�npontokat nem. Term�szetesen a kl�nszintedet ezen k�tfajta pont �sszege hat�rozza meg.

15. Mi az a kl�nszint? Mi f�gg tõle?
>A kl�nszint hasonl� a karakter szintj�hez, de itt a kl�npontok szerint t�rt�nik a besorol�s �s nem a tapasztalati pontok szerint. A kl�nnak tett szolg�lataid nagys�g�t jelk�pezi.
>A kl�nszintedtõl f�gg a b�nuszaid erõss�ge. Ha a sz�ks�ges �p�leteket felh�zza a kl�n, akkor egy�ni titulusokat is kaphatsz, ami szint�n a kl�nszintedtol f�gg.

16. Mi a kl�n (kl�nh�z) szintje?
>A kl�n szintje megegyezik a kl�nh�z szintj�vel. A fel�p�lt kl�nh�z 1. szintû, ha fejlõdik a kl�n, akkor lehetõs�g lesz a szintj�t n�velni �s �gy a kl�n szintj�t emelni.
>A kl�n szintj�tõl f�gg a v�laszthat� kl�n b�nuszok list�ja, �s az is, hogy mennyit v�laszthat ki a kl�n belõle. A kl�n �ltal �p�thetõ �p�letek list�ja is bõv�l a kl�nh�z szintj�nek n�veked�s�vel.

17. Mikor tudom n�velni a kl�nh�z szintj�t?
>Ha a kl�n elegendõ �p�letet felh�zott, akkor a v�laszthat� k�ldet�sek k�z�tt megjelenik a kl�nh�z fejleszt�se. Ezt elv�llalva �s teljes�tve a kl�nh�z szintje megnõ eggyel.

18. Mik azok a kl�n b�nuszok �s mikor lehet tov�bbiakat v�lasztani?
> A kl�n b�nuszok az eg�sz kl�nra �rv�nyes m�dos�t�k, a kl�n �sszes legal�bb 1. szintû tagja �lvezi az elõnyeit.
>Amikor fel�p�l a kl�nh�z, akkor egy list�r�l a kl�nvez�r kiv�laszthat 3 b�nuszt. A kl�nh�z szintj�nek minden tov�bbi emel�sekor a kl�nvez�r �jabb 2 b�nuszt v�laszthat. Minden kl�nszint n�veked�skor a lista bõv�l, �jabb �s erõsebb b�nuszok lesznek el�rhetõek. Term�szetesen a kor�bban nem v�lasztottakat tov�bbra is lehet v�lasztani.
> Minden b�nuszt csak egyszer lehet felvenni, viszont a hasonl� b�nuszok hat�sai �sszead�dnak.
>�rdemes a v�laszt�s elõtt valamilyen m�don (szavaz�s, chat, f�rumban, ...) a felvenni sz�nd�kozott b�nuszokat megbesz�lni a k�s�bbi vit�k elker�l�se �rdek�ben, mert a felvett b�nuszt nem lehet m�dos�tani.

19. Van-e valamilyen k�l�nbs�g az elõfizetõs �s a nem elõfizetõs kl�ntagok k�z�tt?
>Igen, van. Az elõfizetos karakterek �ltal�ban k�nnyebben tudj�k a k�ldet�seket megoldani �s a kapott b�nuszok is nagyobbak, mint a nem elõfizetõs karakterekn�l.

20. Mi a k�l�nbs�g a kl�n aktu�lis k�ldet�se �s az �n k�ldet�sem k�z�tt? Lehet-e k�l�nb�zõ a kettõ?
>A kl�nvez�r jel�li ki, hogy mi az aktu�lis k�ldet�s amin a kl�n dolgozik. Ez a kl�n aktu�lis k�ldet�se. Azonban nem biztos, hogy mindenki ezen dolgozik, hiszen lehet, hogy vannak, akik nem fejezt�k be az elõzõ k�ldet�st, sõt olyan is lehet, hogy valaki t�bb k�ldet�ssel van lemaradva a kl�nhoz k�pest. Az �n aktu�lis k�ldet�sem teh�t az, amin �n dolgozok �ppen, a kl�n aktu�lis k�ldet�se meg az a k�ldet�s, amit a kl�nvez�r elv�llalt. A kettõ persze egybe is eshet, ekkor a kl�n aktu�lis k�ldet�se az �n aktu�lis k�ldet�sem is egyben.
> Mindenki csak a kl�n aktu�lis k�ldet�s�n vagy a kl�n �ltal r�gebben elv�llalt �s teljes�tett k�ldet�sen dolgozhat.

21. Mi a k�l�nbs�g a k�ldet�s egy�ni �s a k�z�s feladata k�z�tt?
>A k�ldet�sek k�t r�szbõl tevõdhetnek �ssze: egy�ni �s k�z�s r�szbõl. Az egy�ni r�szt mindenkinek mag�nak kell megcsin�lnia, a k�z�s r�szt az eg�sz kl�nnak, ott teljesen mindegy, hogy ki mennyit dolgozott, a fontos az, hogy elk�sz�lj�n. Term�szetesen vannak olyan k�ldet�sek ahol vagy csak egy�ni vagy csak k�z�s k�ldet�s van.
>A k�t r�sz�rt k�l�n j�r kl�npont. A k�z�s r�sz�rt j�r� kl�npontot csak az kapja meg, aki m�r teljes�tette az egy�ni r�sz�t akkorra, amikorra a kl�n a befejezte a k�ldet�st. Fontos, hogy az egy�ni r�sz nem akkor ker�l teljes�t�sre, amikor mindent megcsin�ltunk, hanem akkor amikor ezt az "egy�ni" gomb lenyom�s�val jelezt�k (�s persze nem utas�tott�k vissza ezt). Ha sikeresen teljes�tett�k az egy�ni r�szt, akkor a nev�nk mellett az "Elk�sz�lt" sz�veg l�that�. Ha az eg�sz k�ldet�st teljes�tett�k (illetve teljes�tette a kl�n), akkor pedig �tker�l a "R�gi k�ldet�sek" al�.
>Ha elk�st�nk (elmarad�k voltunk, vagy k�sõn fejezt�k be a k�ldet�st), akkor csak az egy�ni r�sz�rt j�r� kl�npontot kapjuk meg. �rdemes teh�t lehetõs�g szerint mindig a kl�n aktu�lis k�ldet�s�n dolgozni, mert �gy tudunk a leggyorsabban fejlõdni.
> A k�ldet�s sz�veg�t a kl�nh�zban a "Megn�z" gombra kattintva b�rmikor meg tudjuk n�zni.

22. Mikor teljes�l a kl�n aktu�lis k�ldet�se?
>A kl�n aktu�lis k�ldet�se akkor teljes�l, ha a sz�ks�ges sz�m� j�t�kos befejezte az egy�ni r�szt (�s le is jelentette) �s teljes�lt a k�ldet�s k�z�s r�sze is. Ekkor ha a kl�n vez�re megnyomja a "K�ldet�s teljes�tve" gombot, akkor a k�ldet�s teljes�l �s �tker�l a "R�gi k�ldet�sek" k�z�. Ekkor azok a j�t�kosok, akik az egy�ni r�sz�ket m�r befejezt�k megkapj�k a k�z�s r�sz�rt j�r� kl�npontot �s az egy�ni r�sz�rt j�r�t is. Azok, akik m�g nem fejezt�k be a saj�t r�sz�ket tov�bb dogozhatnak a k�ldet�sen, de õk a k�z�s r�sz teljes�t�s��rt j�r� kl�npontot m�r nem kapj�k meg.
>Ha egy k�ldet�snek nincs egy�ni r�sze, akkor is le kell jelentenie az egy�ni r�sz�t a sz�ks�ges sz�m� j�t�kosnak ahhoz, hogy a k�ldet�s sikeresen teljes�thetõ legyen, ami ez esetben egy kattint�st jelent az "Egy�ni k�ldet�s lead�sa" gombon.

23. Hogyan �p�lnek egym�sra a k�ldet�sek?
>Minden kl�n �ltal felvehetõ k�ldet�snek van elõfelt�tele, ami lehet �p�let megl�te, k�ldet�s teljes�t�se vagy a kl�nh�z valamilyen minim�lis szintje. Csak akkor lehet elv�llalni, ha ezeket a kl�n m�r teljes�tette, �s csak ekkor jelenik meg a v�laszthat� k�ldet�sek list�ban.
>Ez igaz a kl�n �ltal �s a j�t�kos �ltal elv�llalt k�ldet�sekre is. Azaz ha a kl�n megcsin�lt k�t egym�sra �p�lõ �p�letet, akkor nekem is elõsz�r azt kell megcsin�lnom, ami az elõfelt�tele a m�siknak. Ha k�t �p�let nem f�gg egym�st�l, akkor tetszõleges sorrendben fel�p�thetõek.

24. Hogyan lehet k�ldet�st elv�llalni �s lemondani?
>K�l�nbs�g van a k�z�tt, hogy a kl�n v�llal el k�ldet�st �s a k�z�tt, hogy a j�t�kos a maga sz�m�ra. A kl�n �ltal elv�llalhat� k�ldet�sek k�z�l a kl�nvez�r v�llalja el azt, ami kl�n k�vetkezõ aktu�lis k�ldet�se lesz. A j�t�kos a kl�n �ltal m�r teljes�tett k�ldet�sek vagy a kl�n aktu�lis k�ldet�se k�z�l v�llalhat el egyet.
>Mindenkinek (a kl�nnak is �s a j�t�kosnak is) csak egy aktu�lis k�ldet�se lehet. Am�g az be nem fejezõdik vagy vissza nem vonta a j�t�kos (a "M�gse" gombbal teheti ezt meg), addig m�sik k�ldet�st nem v�llalhat el. A kl�n aktu�lis k�ldet�s�t a kl�nvez�r a "Lemond" gombbal t�r�lheti. Ha ezut�n �jra elv�llalja a kl�n a k�ldet�st, akkor az eg�szet el�lrõl kell kezdeni.
> A kl�n k�ldet�snek �s a kir�lyi k�ldet�seknek nincs egym�shoz k�z�k, nyugodtan dolgozhatsz egyszerre mindkettõn!
> A kl�n vez�re term�szetesen dolgozhat m�s k�ldet�sen, mint ami a kl�n aktu�lis k�ldet�se, azaz õ is lehet elmaradva k�ldet�ssel. Ha az aktu�lis k�ldet�st akarja csin�lni, akkor a k�ldet�s kl�n �ltali elv�llal�sa ut�n neki is el kell v�llalnia azt.

25. Mit jelent az, hogy akt�v vagy passz�v egy k�ldet�s?
> A kl�n aktu�lis k�ldet�se akkor lesz akt�v, azaz akkor lehet rajta dolgozni, ha legal�bb a kl�n bizonyos sz�zal�ka elv�llalta. Am�g a sz�ks�gesn�l kevesebb tag v�llalja el, addig passz�v �s ekkor nem lehet a k�ldet�sen dolgozni.
>A kl�n k�ldet�se akt�vb�l passz�vba is �tmehet, ha egy azt elv�llal� tag elt�vozik a kl�nb�l vagy visszamondja ezt a k�ldet�st. Amikor a k�ldet�s megint akt�vv� v�lik, akkor ugyanott lehet folytatni, ahol el�tte abbahagyt�k.
>Az, hogy a tagok h�ny sz�zal�ka sz�ks�ges a k�ldet�s akt�vv� v�l�s�hoz �s teljes�t�s�hez, a k�ldet�s sz�veg�bõl kider�l. Ez a sz�zal�kos �rt�k ak�r 100% is lehet, b�r ez csak a kl�nh�z �p�t�se �s a kl�nh�z bõv�t�se k�ldet�sekn�l van �gy. Ekkor mindenkinek el kell v�llalnia a k�ldet�st �s meg kell csin�lnia az egy�ni r�szt ahhoz, hogy sikeres legyen.

26. Mi�rt kaptam kevesebb kl�npontot a k�ldet�s�rt, mint a t�bbiek?
>Ha nem a kl�nnal egy�tt fejezed be a k�ldet�st, hanem k�s�bb, akkor csak az egy�ni r�szt kell megcsin�lnod, �gy csak az egy�ni r�sz�rt j�r� kl�npontot kapod meg.

27. Mi�rt nem tudom haszn�lni az �p�letet amit a kl�n m�r fel�p�tett?
>Mindenki csak azokat az �p�leteket tudja haszn�lni, illetve azoknak a k�ldet�seknek a b�nuszait kapja meg, amiket m�r õ maga is fel�p�tett, illetve teljes�tett.

28. Mi�rt nem haszn�lhat� az �p�let a kl�n sz�m�ra?
> Minden �p�letnek van egy heti fenntart�si k�lts�ge. Ha ezt a kl�n nem fizeti meg, akkor az �p�let haszn�lhatatlan lesz �s renov�lni kell. A renov�l�s k�lts�ge l�nyegesen magasabb, mint a fenntart�si k�lts�g, �gy �rdemes az �p�let k�lts�geit idõben fizetni. A renov�l�s ideje addig tart, ameddig nem volt fizetve a fenntart�si k�lts�g
> A fenntart�si k�lts�g automatikusan von�dik a kl�np�nzt�rb�l, am�g ott van p�nz. Ha nincs, akkor �zenetet kapnak r�la.

29. Hol �p�thetj�k fel a kl�nh�zat �s k�s�bb meg tudjuk-e v�ltoztatni a hely�t?
> A kl�nh�zat csak Larkinor sziget�n lehet fel�p�teni. B�rmely mezõn lehet, a fõt�r kiv�tel�vel.
>A kl�nh�z hely�t a k�s�bbiekben meg lehet v�ltoztatni olyan m�don, hogy egy verseny keret�ben kih�vunk egy m�sik kl�nt �s ha ezt a versenyt megnyeri a kl�n, akkor a k�t kl�nh�z helyet cser�l. Ez azt jelenti, hogy a helye megv�ltozik, de a kl�nh�z ugyanaz marad! 
Eddig m�g ilyen versenyre nem ker�lt sor �s szerintem nem is fog. 

30. Mire j� a szavaz�s?
>K�tf�le dologra haszn�lhat�: az egyik a vez�r a megv�laszt�sa, a m�sik inform�ci� gy�jt�sre szolg�l. Az elsõ esetben az �j vez�r automatikusan kinevez�sre ker�l, a m�sodik esetben semmif�le direkt hat�sa nincs a kl�nra. Persze a kl�n ez esetben is meg�llapodhat �gy, hogy a szavaz�s v�gkimenetele k�telezõ legyen a kl�nra, de automatikus k�vetkezm�nye nincsen. Az inform�ci�gy�jtõ szavaz�s haszn�lhat� p�ld�ul a k�vetkezõ kl�nk�ldet�s kijel�l�s�re, tag kir�g�s�nak eld�nt�s�re, stb.

31. Ki �rhat ki szavaz�st?
> Szavaz�st a vez�rkar �rhat ki, azaz a kl�n vez�re �s alvez�rei.

32. Milyen karakterek szerepelhetnek a k�rd�sben �s a v�laszokban?
>A k�rd�sben a magyar karakterek, �s n�h�ny �r�sjel szerepelhet, melyek az al�bbiak lehetnek: @!:,.?()[]*+- . A v�laszokban a magyar karakterek szerepeljenek csak, �s a vesszõ. A v�laszokban a kettõspont az egyes v�laszok elv�laszt�s�ra szolg�l. A v�laszok k�z�tt nem kell entert �tni! A k�vetkezõ v�lasz: "Kocsma:Templom:Alm�st�ska �s fuszekli" eset�n h�rom lehetõs�g k�z�l v�laszthatnak a szavaz�k: "Kocsma", "Templom" �s "Alm�st�ska �s fuszekli".

33. Mi az az idõtartam?
>Az idõtartam napban �rtendõ �s azt jelenti, hogy ennyi idõn kereszt�l lehet szavazni. Minim�lis �rt�ke 7, maxim�lis �rt�ke 30 nap lehet.

34. Mi a szavaz�s menete? Mi�rt nem l�tom az eddigi szavazatokat?
>Egyszerre t�bb szavaz�s is lehet akt�v. Szavazni mindenki csak egyszer szavazhat, a tov�bbi pr�b�lkoz�sokat a j�t�k nem engedi meg. Szavazni annyi idõn kereszt�l lehet, mint amennyi napot a szavaz�s ki�r�ja be�ll�tott.
>A szavaz�s �ll�s�t szavaz�s k�zben a j�t�k nem �rja ki. A szavaz�s v�g�n (az idõ lej�rtakor vagy esetleg elõbb, ha mindenki szavazott) a szavaz�s eredm�nye megjelenik.

35. Hogyan zajlik a kl�nvez�r v�laszt�sa?
>Minden h�napban egyszer van lehetõs�g kl�nvez�r v�laszt�s�ra. Ennek idopõntja fix, minden kl�n ugyanakkor szavazhat r�la, m�gpedig a h�nap elsõ fel�ben.
>Minden h�nap elsõ 7 napja (1-7-ig) a Jel�l�s Hete. Ekkor minden kl�ntag jel�lheti saj�t mag�t vez�rnek. Ezen idõszak alatt szavazni m�g nem lehet.
>Minden h�nap m�sodik 7 napja (8-14-ig) a V�laszt�s Hete. Ekkor az elõzõ h�ten jel�lt jel�ltek k�z�l lehet v�lasztani. A vez�r automatikusan tagja a list�nak. Minden tag csak egyszer szavazhat �s mindenki szavazata 1-et �r. A legt�bb szavazatot kapott lesz kl�n �j vez�re. Szavazategyenlõs�g eset�n, ha a jelenlegi kl�nvez�r is az azonos szavazatokat kapottak k�z�tt van, akkor õ marad a vez�r, ha nincs k�zte (azaz vesztett), akkor a program v�letlenszerûen v�laszt k�z�l�k.
> A szavaz�s lez�rulta ut�n a program automatikusan kijel�li a vez�rt.
>Ha egy alvez�r jel�li mag�t vez�rnek a Jel�l�s Het�ben, akkor r�gt�n elvesz�ti alvez�ri st�tusz�t. Jel�l�s�vel ugyanis a saj�t vez�re ellen l�pett fel.

36. Mennyi klikket fogyasztok a kl�nh�zon bel�li kattint�sokkal?
> A kl�nh�zon bel�l minden tev�kenys�g fogyasztja a klikkjeidet.

 X. F�rum

1. Hogyan �rem el a f�rumot?
> A f�rumot a fõoldalr�l ny�l� hivatkoz�son kereszt�l �rheted el.

2. Milyen szab�lyok vannak a f�rumon?
> A f�rumon ne haszn�lj vulg�ris kifejez�seket.
> A f�rumon ker�ld a szem�lyesked�st, a b�nt� minõs�t�seket.
> Ne �rj csupa nagy betûvel, hiszen ez a kiab�l�st imit�lja.
> Ne haszn�lj speci�lis karaktereket illetve t�l hossz� szavakat.
> Ne szidd a j�t�kot, ha nem nyerte el tetsz�sed, akkor nem kell itt j�tszanod.
> Ne rekl�mozz m�s j�t�kokat.
> L�gy tekintettel a speci�lis t�mak�r�k szab�lyaira. A kl�nt�m�kban pedig az adott kl�n tagjaira.
> A forumon se saj�t se m�s karakter bel�p�si azonos�t�j�t, jelszav�t ne tedd k�zz�.
> Hozz�sz�l�soddal mindig keresd meg a megfelelõ t�mak�rt.

3. Kik azok a cenzorok (moder�torok)? Mit csin�lnak?
> A cenzorok a fejlesztõk, illetve n�h�ny tapasztalt r�gi j�t�kos.
> A cenzorok �gyelnek a fenti szab�lyok betart�s�ra.
> Kisebb "szab�lytalans�g" eset�n a cenzorok t�rlik az adott hozz�sz�l�sodat.
> Konzekvens �s rosszindulat� hozz��ll�s eset�n a cenzorok minden hozz�sz�l�sodat t�rlik a f�rumr�l, megvonhatj�k mind a p�rbajban val� megsz��lal�sod, mind a f�rumban val� megsz�lal�sod jog�t (Ilyenkor a karakterlapon megjelenik a „Modora nem szalonk�pes” felirat, vulg�ris, b�nt�, vagy foglalt karaktern�v eset�n nevet v�lthatnak karakterednek.
> Ha t�r�lt�k egy hozz�sz�l�sodat, akkor mindig olvasd el a t�rl�s ok�t.

4. Mire val� a K�rd�sek t�mak�r?
> Itt teheted fel azokat a k�rd�seidet, amikre a H�rekben, illetve itt a GY.I.K.-ban nem tal�lt�l v�laszt.
> Ne itt k�rdezz a jat�k j�võj�rõl.
>Ha tudod, hogy valamit le fogunk programozni, ne k�rdezd meg mikorra k�sz�l el, mivel ilyen hat�ridõket �ltal�ban nem v�llalunk fel.
> A csak t�ged �rintõ probl�m�dat ne itt vesd fel, hanem lev�lben besz�ld meg vel�nk.
> Ha biztosan tudod egy k�rd�sre a v�laszt, akkor v�laszolhatsz m�sok k�rd�s�re itt.
> Egy-egy nagyobb probl�mak�rrõl kifejtheted itt a v�lem�nyedet.

5. Mire val� a Support t�mek�r?
> A j�t�k fejlszt�s�vel kapcsolatos k�rd�sek, jelz�sek, bejelent�sek helye.
> Itt k�rj�k mellõzni a v�lem�nyeket, hozz�fûz�seket a j� �ttekinthetõs�g �rdek�ben.

6. Mire val� a Bugok t�mak�r?
> Itt jelezheted azon probl�m�idat, melynek h�tter�ben a program hib�s - tervezettõl elt�rõ - mûk�d�s�t sejted.

7. Mire val� a J�zerlabi - teszteredm�nyek! t�mak�r?
> Ide csak a j�t�kosok labirintusait tesztelõ 2 ember �rhat.
> Amennyiben k�ldt�l be labirintust, annak elb�r�l�s�r�l, a felmer�lõ probl�m�kr�l itt olvashatsz.
Ilyen t�mak�r nincs a f�rumon.

8. Mire val� a �j GYIK javaslatok, kieg�sz�t�sek t�mak�r?
>Itt jelezheted a GY.I.K.-kal kapcsolatos �szrev�teleidet. Ide fogalmahaztod meg azokat a k�rd�seket, melyeknek megl�t�sod szerint a GY.I.K.-ban van a helye.
Ilyen t�mak�r nincs a f�rumon, ez�rt ha van javaslatod, hogyan b�v�tsem a GYIK-et akkor �rd meg az itteni f�rumban k�l�n t�m�t nyitva neki, ha eddig m�g nem vet�d�tt fel.

9. Mire val� a Szerintem ezeket k�ne fejleszteni t�mak�r?
> A fejleszt�si, v�ltoztat�si �tleteidet oszthatod meg itt a fejlesztõkkel, illetve a t�bbi j�t�kossal.
> Itt a m�sok �tleteirõl is kifejtheted a v�lem�nyedet.
Ilyen t�mak�r nincs a f�rumon, ez�rt ezt is az itteni f�rumon k�z�ld vel�nk k�l�n t�m�t adva neki, ha ez az �tlet el�sz�r vet�d�tt fel.

10. Mi�rt �rja ki azt a program, hogy "Dupla!!!"?
>Egy t�mak�rben nem szerepelhet egy embertõl k�tszer ugyanaz a hozz�sz�l�s. Ha ezt a feliratot kapod, akkor m�r k�ldt�l el ugyanilyen sz�vegû hozz�sz�l�st.

11. Ki ind�that saj�t t�mak�rt?
>Mivel szeretn�nk elker�lni az �tl�thatatlanul nagy sz�m� t�mak�r l�trej�tt�t, �gy �j t�mak�rt csak a nagyon magas szintû karakterrel rendelkezõ j�t�kosok ind�thatnak (34-es szint). Kl�ntopik csak akt�v st�tusz� kl�nnak nyithat�. Mind�g k�rdezd meg a f�rumon a t�bbieket, mielõtt �j t�m�t nyitsz.

 XI. Sz�rnyelfog�s

1. Hogyan tudok sz�rnyet elfogni?
> A sz�rnyelfog�shoz magadn�l kell tartanod legal�bb egy h�l�t.
> A csata sor�n �t�s helyett b�rmikor megpr�b�lhatod elkapni az ellens�ges sz�rnyet. Ha az elfog�s sikeres a csata befejezõdik.

2. Mitõl f�gg az elfog�s sikere?
> Min�l magasabb a monsztal�gia szak�rtelmed ann�l k�nnyebben tudsz elkapni sz�rnyeket, ez adja az elfog�si es�ly jav�t.
> Min�l sebzettebb egy sz�rny, ann�l k�nnyebb elkapni.
> Ha j�ratos vagy a fegyveres es a m�gikus harcmodorban is, a t�bbf�le szeml�letm�dnak k�sz�nhetõen hat�konyabb leszel sz�rnyelfog�sban.
> A sz�rnyet �gy is elkaphatod, ha egyszerûen szerencs�d van.
> Min�l alacsonyabb szintû a sz�rny hozz�d k�pest, ann�l egyszerûbb lesz elfognod.

3. Hogyan fejleszthetem monsztal�gia szak�rtelmemet?
> A monsztal�gia szak�rtelmed nõ, ha elfogsz egy sz�rnyet.
> A monsztal�gia szak�rtelmed nõ, ha elengedsz egy sz�rnyet Thord-Artin sziget�n. Vigy�zz! Csak 100 le�lt ellens�ges seregsz�rny megl�te eset�n telep�thetsz.

4. Hogyan etethetem az elfogott sz�rnyet?
> Ha elfogott sz�rnyednek adsz egy adag abrakot, akkor �ttel t�bb l�p�st v�ndorolhatsz vele mielõtt �henveszne.
> Amennyiben van abraktariszny�d, abb�l automatikusan eteted a sz�rnyedet.
>Vigy�zz, ha az elfogott sz�rnyed m�r csak egy l�p�sig b�rja etet�s n�lk�l, akkor a k�vetkezõ l�p�s ut�n, ha m�g van j�rt�nyi ereje neked t�mad.

5. Mi�rt j� �ttelep�teni sz�rnyeket az �j szigetre?
> Az �j szigeten csak a betelep�tett ellenfelekkel tal�lkozhatsz.
> A betelep�t�s n�veli a monsztal�gia szak�rtelmedet, �s n�mi tapasztalatot is jelent.
> Az �j szigetre haj�zva harci szak�rtelmeidet gyakorolhatod, fejlesztheted foglyodon.
A karakter szintj�n�l �t, vagy t�bb szinttel nagyobb sz�rnyeket nem lehet elfogni.


6. H�ny befogott sz�rnyem lehet egyszerre?
> Egyszerre csak egy.
> Ha m�r van elfogott sz�rnyed, akkor �jabb elfog�sakor a r�git elengeded.

7. Mi az a demilitariz�lt z�na?
> A sereggel szomsz�dos mezõk�n a kir�ly tisztjei tartj�k fent a rendet, �gy itt kob�r ellenfelekkel nem tal�lkozhatsz. Azaz ott nem t�mad betelep�tett sz�rny.

8. Mi�rt van az, hogy az �j szigeten a szok�sosn�l erõsebb sz�rnyekkel is tal�lkozom?
> Am�g kev�s sz�rny van betelep�tve egy mezõre, addig elõfordulhat, hogy a v�laszt�k hi�nya miatt egy nagyon erõs sz�rnyet kapsz.

XII. Egy�b k�rd�sek

1. Mitõl f�gg, hogy egy sz�rny megfutamodik-e, vagy ink�bb nekemront?
>Ez elsõsorban a te szinted �s a sz�rny szintj�nek k�l�nbs�g�tõl f�gg. M�sodsorban azonban a maxim�lis �letpontjaitok k�l�nbs�ge is befoly�solja.

2. Hogyan lehets�ges, hogy egy sz�rny n�ha menek�l elõlem m�skor meg nem?
> Minden sz�rnynek van egy %-os es�lye, hogy megijed tõled, ha ez az es�ly bej�n, akkor menek�l, egy�bk�nt neked t�mad.

3. Mitõl f�gg, hogy le tudok-e r�zni egy agressz�v sz�rnyet, illetve utol tudok-e �rni egy menek�lõt?
> Ez elsõsorban a te szinted �s a sz�rny szintj�nek k�l�nbs�g�tõl f�gg. M�sodsorban azonban a gyorsas�gotok k�l�nbs�ge is befoly�solja.
> A sz�rnyeket utol�rheted, ler�zhatod akkor is ha szerencs�d van. Ehhez magas szerencse tulajdons�g sz�ks�geltetik.

4. Mi ellen hat a v�delem, �s mennyit v�d?
> A v�delem a fizikai t�mad�sok ellen v�d, var�zslat ellen hat�stalan.
> Minden t�mad�s fizikai, ami nem elemi m�gi�b�l sz�rmazik (v�z, tûz, f�ld, l�g).
> A fizikai t�mad�sok sebz�s�bõl a v�delemed egy r�sze levon�dik. Magas szinten minden negyedik v�delempont jelent 1 sebz�spont cs�kken�st.

5. Mi az a m�gikus v�delem, �s honnan tudhatom meg �rt�k�t?
>A m�gikus v�delmed a m�gikus (elemi) t�mad�sok sebz�s�t cs�kkenti, minden m�gikus v�delempont ut�n eggyel. A m�gikus v�delmed nem jelenik meg a karakterlapon.
> A m�gikus v�delmed minden var�zslatt�pus ellen az adott t�pus� var�zslatod, illetve tapasztalati szinted fele k�z�l a nagyobb.

6. Minden eltûnt a h�zamb�l, de nem raboltak ki. Mi t�rt�nt?
>Ha el�red a 18. szintet tan�csos v�s�rolni magadnak �j h�zat, hiszen ha h�zad a kezdõnegyedben �ll, az ott tartott t�rgyaidat az elitõr�k rendszeresen megd�zsm�lj�k.

7. Nem tudok �szakra menni, mert r�l�g a sz�veg a gombra. Mit tehetek ez ellen?
> �ll�tsd a b�ng�szõdben kisebbre a betûm�retet.

8. Hogyan tudom t�r�lni karaktereimet?
> Karakert biztons�gi okokb�l nem t�rl�nk, de korl�tlan sz�mban ind�thatsz �j karaktereket.

9. Hogyan tudok �p�teni egy f�lk�sz �p�letbe?
>Amennyiben r�kattintasz az �p�let ikonj�ra az �sszes n�lad l�võ �p�tõk�vet bele�p�ted az �p�letbe, vagy annyit amennyitõl az teljesen elk�sz�l. Van minim�lis korl�t a 60-n�l nagyobb kitart�s�aknak. A + 50000 �p�t�spont f�l�tt az �p�t�s 5%-nak megfelelõ
mennyis�gû seregsz�rnyet kell le�lni a folytat�shoz.


10. A seregben nem j�n idegen tud�s. Hogyan szerezhetek h�d�t�k�nt antigrav csizm�t?
> Az idegen k�ty� megszerz�s�re akkor is lehetõs�g van, ha az ellens�ges sereget irtod.

11. Mit tegyek, ha nem t�ltõdik le egyik katint�som ut�n az oldal?
> K�rj egy friss�t�st az adott oldalra, az adatok �jrak�ld�s�vel.
> Ha ez nem seg�t, akkor val�sz�n�leg �pp frissit�s miatt �ll a j�t�k, de p�r percen bel�l �jra fog indulni. Ha a j�t�k ism�t el�rhetõ l�pj be a c�moldalr�l.

12. Internet explorert haszn�lok, de kor�bbi oldalakat nem tudok megn�zni, mert a lap el�v�lt hiba�zenetet kapok. (page expired) Mit tegyek?
> T�r�ld a cache-t, azaz az ideiglenes internetf�jlokat. (temporary internet files)

13. Ne haszn�lj szkriptet a j�t�khoz! Amely karaktereket szkriptel�sen �r�nk, elõsz�r 1 h�napos tilt�st kapnak, m�sodik alkalommal f�l �veset, v�g�l v�gleges eltilt�st f�ggetlen�l att�l, hogy fizetõ �llapot�ak-e vagy sem. A szkriptel�s defin�ci�ja: az a szkript, (programmal futtatott karakter) amit mi annak v�l�nk. Aki bel�p a j�t�kba, az elfogadja az itt le�rt felt�teleket.

14. Hogyan v�lthatok nevet a karakteremnek?
Ez a funkci�ja a j�t�knak m�r nem �l.

15. Elveszett t�rgyaimat visszaszerezhetem?
Az elveszett eldobott t�rgyakat k�l�n t�roljuk. Ezen t�rgyak a virtu�lis sz�ml�n kereszt�l visszav�s�rolhat�ak. Antiballaszt, �p�tõk�vek, man�gomba nem t�rol�dik el a t�rgyak eldob�s�n�l, elveszt�s�n�l.

 (�t)�rta: Saxony