Mágia szakértelem
A mágia szakértelem meghatározza, hogy mekkorát sebez a mágus. Minden mágusnak érdeke, hogy minél magasabb legyen a mágiaszakértelme. A szakértelem növekedésével varázspontot is kap a mágus, de a támadó varázslatai is több VP-t fogyasztanak. A szakértelem fejlődése nincs kihatással a teleportáló és a gyógyító, manaregeneráló varázslatokra. A manapajzs és az erőlopás varázslatok hatása annyi körig tart, ahányas a mágus mágiaszakértelme.
A mágiát varázslással lehet fejleszteni. A mágia szakértelem fejlődése az elhasznált varázspont mértékében történik. Így nemcsak a támadó varázslatok fejlesztik a mágiát, de a gyógyító, teleportáló varázslatok is. A manapajzs, erőlopás nem fejleszt. A hómportot viszont alacsony szinten ki lehet használni, ugyanis ugyanolyan jól fejleszti a mágiát, mint a támadó varázslat, viszont TP-t nem ad.
Lényeges különbség van a mágia szakértelem és a fegyverszakértelem fejlődése közt. A mágiaszakértelem fejlődését befolyásolja a szintlépés is. Minden szintlépéskor a maradék mágia szakértelem (a Mágia %) kap egy szorzót, amely a mágiaszint és a tapasztalati szint különbségének függvénye. Ha a karakter mágiája elmarad a tapasztalati szintjétől, akkor nagy lesz a szorzó, és minél nagyobb a mágiaszaki a tapasztalati szintnél, annál kisebb lesz a tényező. Ez egy viszonylag nehezen érthető dolog, de sok lényeges következménye van, ezért érdemes megérteni. Ehhez segítség a kövekező példa:
Példa:
adott egy karakter az 59. szinten, éppen most lép szintet, a különböző mágiaszakértelmek esetén nézzük meg mi történik!
|
Mágia a szintlépés előtt |
szorzó |
Mágia a szintlépés után |
|
55 (0%) |
2,5 |
55 (0%) |
|
55 (60%) |
2,5 |
55 (150%) -> 56 (41%) |
|
64 (60%) |
1,6 |
64 (96%) |
|
64 (98%) |
1,6 |
64 (156%) -> 65 (43%) |
|
65 (1%) |
1,4 |
65 (2%) |
|
69 (30%) |
1,1 |
69 (33%) |
|
A számokat kitaláltam, nem valószínű, hogy egyeznének a valósággal, de nincsenek nagyon távol tőle |
Bár alapvetően igaz, hogy érdemes minél többet varázsolnunk, minél jobban fejlesztenünk a mágiát, de ez alól lehetnek kivételek, illetve nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük. Ezért érdemes ismerni a szabály következményeit.
Következmények:
1. következmény: Érdemes arra törekedni, hogy szintlépéskor minél nagyobb százalékon álljon a mágiánk. Itt azért figyelembe kell venni azt is, hogy a mágiánk fejlesztése szintlépés nélkül nem túlságosan hasznos feladat, lehet, hogy egy nagyon kevés mágiával többet tudunk kicsikarni a helyzetből, de rengeteget bukunk a TP/katt-on. Ez a döntés gondos megfontolást igényel. Lényegében a 40. szintig annyira gyorsan fejlődnek a karakterek, hogy nem érdemes így taktikázni, hiszen nem sokáig tart egy szint, és a szintlépések mindig új szituációt teremtenek, amiket nehéz előre kiszámolni.
2. következmény: az egyik legrosszabb, ami egy mágussal történhet, hogy 0%-on van a mágiája szintlépéskor. Az eggyel kevesebb mágiaszaki (99%)-kal is jobban járna. Ézért ha látjuk, hogy közeleg a szintlépés, akkor érdemes lehet egy időre pihentetni a mágiát, helyette rablással, építéssel lépni meg a szintet és (99%)-os mágiával.
3. következmény: a mágiát egész jól szinten lehet tartani úgy is, hogy a karakter viszonylag keveset varázsol. A vegyeskarakterek (mágia+közelharci fegyver) mágiaszintje alig marad el a mágusokétól, pedig kb. feleannyit használják a mágiát, mint a tiszta mágusok. Ha a karakter mágiája a szintjéhez képes alacsony, akkor a szintlépéskor kapott nagyobb szorzó kompenzálja a lemaradást.
4. következmény: Ha a tapasztalati toplista nem egy utolsó szempont, akkor nem érdemes az egekig húzni a mágiát. Ha a mágia sokkal magasabb a tapasztalati szintnél, akkor nagyon lassan fejlődik, és csak a TP/katt mutató feláldozásával, vért izzadva lehet mágiaszintet lépni, ráadásul mivel még szintlépéskor is kis szorzót kap, ezért a szintlépés tönkre is teszi a munkát.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
