M�gia szak�rtelem

A m�gia szak�rtelem meghat�rozza, hogy mekkor�t sebez a m�gus. Minden m�gusnak �rdeke, hogy min�l magasabb legyen a m�giaszak�rtelme. A szak�rtelem n�veked�s�vel var�zspontot is kap a m�gus, de a t�mad� var�zslatai is t�bb VP-t fogyasztanak. A szak�rtelem fejl�d�se nincs kihat�ssal a teleport�l� �s a gy�gy�t�, manaregener�l� var�zslatokra. A manapajzs �s az er�lop�s var�zslatok hat�sa annyi k�rig tart, ah�nyas a m�gus m�giaszak�rtelme.

A m�gi�t var�zsl�ssal lehet fejleszteni. A m�gia szak�rtelem fejl�d�se az elhaszn�lt var�zspont m�rt�k�ben t�rt�nik. �gy nemcsak a t�mad� var�zslatok fejlesztik a m�gi�t, de a gy�gy�t�, teleport�l� var�zslatok is. A manapajzs, er�lop�s nem fejleszt. A h�mportot viszont alacsony szinten ki lehet haszn�lni, ugyanis ugyanolyan j�l fejleszti a m�gi�t, mint a t�mad� var�zslat, viszont TP-t nem ad.

L�nyeges k�l�nbs�g van a m�gia szak�rtelem �s a fegyverszak�rtelem fejl�d�se k�zt. A m�giaszak�rtelem fejl�d�s�t befoly�solja a szintl�p�s is. Minden szintl�p�skor a marad�k m�gia szak�rtelem (a M�gia %) kap egy szorz�t, amely a m�giaszint �s a tapasztalati szint k�l�nbs�g�nek f�ggv�nye. Ha a karakter m�gi�ja elmarad a tapasztalati szintj�t�l, akkor nagy lesz a szorz�, �s min�l nagyobb a m�giaszaki a tapasztalati szintn�l, ann�l kisebb lesz a t�nyez�. Ez egy viszonylag nehezen �rthet� dolog, de sok l�nyeges k�vetkezm�nye van, ez�rt �rdemes meg�rteni. Ehhez seg�ts�g a k�vekez� p�lda:

P�lda:

adott egy karakter az 59. szinten, �ppen most l�p szintet, a k�l�nb�z� m�giaszak�rtelmek eset�n n�zz�k meg mi t�rt�nik!

B�r alapvet�en igaz, hogy �rdemes min�l t�bbet var�zsolnunk, min�l jobban fejleszten�nk a m�gi�t, de ez al�l lehetnek kiv�telek, illetve nem mindegy, hogy ezt hogyan tessz�k. Ez�rt �rdemes ismerni a szab�ly k�vetkezm�nyeit.

K�vetkezm�nyek:

1. k�vetkezm�ny: �rdemes arra t�rekedni, hogy szintl�p�skor min�l nagyobb sz�zal�kon �lljon a m�gi�nk. Itt az�rt figyelembe kell venni azt is, hogy a m�gi�nk fejleszt�se szintl�p�s n�lk�l nem t�ls�gosan hasznos feladat, lehet, hogy egy nagyon kev�s m�gi�val t�bbet tudunk kicsikarni a helyzetb�l, de rengeteget bukunk a TP/katt-on. Ez a d�nt�s gondos megfontol�st ig�nyel. L�nyeg�ben a 40. szintig annyira gyorsan fejl�dnek a karakterek, hogy nem �rdemes �gy taktik�zni, hiszen nem sok�ig tart egy szint, �s a szintl�p�sek mindig �j szitu�ci�t teremtenek, amiket neh�z el�re kisz�molni.

2. k�vetkezm�ny: az egyik legrosszabb, ami egy m�gussal t�rt�nhet, hogy 0%-on van a m�gi�ja szintl�p�skor. Az eggyel kevesebb m�giaszaki (99%)-kal is jobban j�rna. �z�rt ha l�tjuk, hogy k�zeleg a szintl�p�s, akkor �rdemes lehet egy id�re pihentetni a m�gi�t, helyette rabl�ssal, �p�t�ssel l�pni meg a szintet �s (99%)-os m�gi�val.

3. k�vetkezm�ny: a m�gi�t eg�sz j�l szinten lehet tartani �gy is, hogy a karakter viszonylag keveset var�zsol. A vegyeskarakterek (m�gia+k�zelharci fegyver) m�giaszintje alig marad el a m�gusok�t�l, pedig kb. feleannyit haszn�lj�k a m�gi�t, mint a tiszta m�gusok. Ha a karakter m�gi�ja a szintj�hez k�pes alacsony, akkor a szintl�p�skor kapott nagyobb szorz� kompenz�lja a lemarad�st.

4. k�vetkezm�ny: Ha a tapasztalati toplista nem egy utols� szempont, akkor nem �rdemes az egekig h�zni a m�gi�t. Ha a m�gia sokkal magasabb a tapasztalati szintn�l, akkor nagyon lassan fejl�dik, �s csak a TP/katt mutat� fel�ldoz�s�val, v�rt izzadva lehet m�giaszintet l�pni, r�ad�sul mivel m�g szintl�p�skor is kis szorz�t kap, ez�rt a szintl�p�s t�nkre is teszi a munk�t.